A bizonytalan társadalmi-gazdasági státus, a szociális támogatás hiánya, a munkahelyi és családon belüli stressz, a depresszió, a szorongás, az ellenséges érzület és a D típusú személyiség hozzájárul a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulásához.
A klinikai depresszió és a depresszív tünetek növelik a koszorúér betegségek kialakulásának esélyét. A kimerülés, a depresszió szomatikus tünete, jelentősen hozzájárul a koszorúér betegségek kialakulásához. A depresszió szociális támogatás által ellensúlyozható, viszont e támogatás hiánya súlyosbítja azt.
Az ellenséges érzület és a düh olyan személyiségi jellemvonások, melyeket a bizalom hiánya, ingerültség, düh és agresszív, maladaptív szociális kapcsolatokra való hajlam jellemez. Még jelentősebb a düh megnyilvánulásának hiánya, mely kapcsolatban áll a szívet érintő káros hatások kockázatának növekedésével.
A D típusú személyiséget (diszstresszre hajlamosító – frusztrált személyiség) a negatív érzelmek széles skálájára való hajlam (negatív affektivitás) és a másokkal szembeni önkifejezés gátoltsága (társas inhibició) jellemzi.
A pszichoszociális tényezők kezelése ellensúlyozhatja a stresszt, a depressziót és a szorongást, javítván így az életminőséget és a prognózist.
Széles körű beavatkozásra van szükség, mint egészségügyi nevelés, fizikai aktivitás és pszichológiai kezelés. A pszichológiai kezelés a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos egyéni vagy csoportos tanácsadást, stresszmenedzsmentet, meditációt, autogén tréninget, biofeedback-et, légzési technika oktatását, yogát, izomrelaxációs technikákat foglal magába. Bizonyítékok léteznek arról, hogy a fizikai aktivitás hatékonyan csökkenti a depressziót.
Pszichoterápiára és pszichiátriai gyógyszeres kezelésre lehet szükség a súlyos depressziós, szorongási vagy animozitási tünetek esetén.